Alapszabályunk

AUTONÓM TERÜLETI SZAKSZERVEZET

EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

 

 

I. fejezet

Általános rendelkezések

  1. Az Egyesület neve: Autonóm Területi Szakszervezet

 

  1. Az Egyesület rövid neve: A.T.SZ.

 

  1. Az Egyesület székhelye: 3525 Miskolc, Vologda utca 3. II. 211. szoba

 

  1. Az Egyesület képviselete: A szakszervezet törvényes képviseletét az elnök és a két alelnök önállóan látják el.

 

  1. Az Egyesület jogi személy.

 

  1. Az Egyesület formája: szakszervezet

 

  1. Az Egyesület honlapja: www.autonomtesz.hu

 

  1. Területi hatály: a Magyar Köztársaság területe

 

  1. Személyi hatály: Valamennyi olyan magyar munkavállaló, aki elfogadja az egyesület céljait és Alapszabályát.

 

  1. A szakszervezet nyilvántartási száma a Miskolci Törvényszéken: 5l8.

 

 

II. fejezet

Az Egyesület célja és működésének alapelvei

 

  1. Az Egyesület célja az általa tömörített munkavállalók egyéni és kollektív érdekvédelme és érdekképviselete.
  2. Az Egyesület a céljai megvalósítása érdekében
    1. munkahelyi szervezetein keresztül képviseletet biztosít tagjainak a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben a munkáltató, illetőleg az állami szervek előtt;
    2. képviseli tagjait az egyéb, élet- és munkakörülményeiket érintő kérdésekben;
    3. tájékoztatja tagjait az anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és mun­kakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről;
    4. képviseli tagjait – meghatalmazás alapján – az élet- és munkakörülmé­nyeiket érintő kérdésekben bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek előtt;
    5. fórumot biztosít az elért eredmények megvitatására és közzétételére,
    6. a tevékenységi körébe eső kérdésekben együttműködik más egyesületekkel, állami és önkormányzati szervekkel,
    7. részt vesz az országos, az ágazati és a munkahelyi szintű érdekegyeztetésben,
    8. együttműködik más magyarországi és külföldi érdekképviseleti szervezetekkel és más civil szervezetekkel
    9. a tagjai számára jogi, gazdasági, szociális, társadalombiztosítási, kulturális, tömegkommunikációs, informatikai, műszaki, tudományos, munka- és környezetvédelmi, sport egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, üdültetési, humánerőforrásgazdálkodási, informatikai és más szolgáltatásokat nyújthat,

 

 

  1. Az Egyesület önkéntesen létrehozott, önkormányzati elven működő szervezet, amely az Alapszabályban meghatározott célra alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérése érdekében szervezi a tagjainak a tevékenységét.
  2. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és azoktól anyagi támogatásban nem részesül. Az Egyesület a tevékenységét a munkaadóktól függetlenül látja el.
  3. Az Egyesület működésében és szervezetében a következő alapelveket érvényesíti:
    • demokratizmus a tisztségviselők megválasztásában és a határozathozatalban
    • szolidaritás a szakszervezet tagjai között
    • nyilvánosság a döntéshozatalban és a működésben
  4. Az Egyesület az Alaptörvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv) alapján működő szervezet.

 

 

III. fejezet

A tagság, a tagsági jogviszony keletkezése, megszűnése

 

  1. A tagság:
    • Az Egyesület tagja lehet valamennyi olyan magyar munkavállaló, aki elfogadja a szakszervezet céljait és Alapszabályát, vállalja a tagdíj fizetését, és akit az Egyesületbe – az Elnökséghez benyújtott írásbeli kérelmére – felvesznek.
    • Az Egyesületbe történő belépés, illetőleg az onnan történő kilépés (amely alól kivételt képez a kizárás és a törlés esete) önkéntes.
    • Nem szakítja meg a tagsági viszonyt a nyugdíjazás, a munkanélkülivé válás, a gyermekgondozási és ápolási, illetve egyéb okból igénybe vett fizetés nélküli szabadság.
  1. A tagsági jogviszony keletkezése:
  • A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
  1. Pártoló tagsági jogviszony keletkezése:

Az Egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy, aki a II. fejezetben meghatározott célok érdekében anyagi hozzájárulást kíván nyújtani, és az anyagi hozzájárulást az Egyesület elfogadja. A vagyoni hozzájárulás nyújtásának szándékát a pártoló tagnak az Elnökséghez benyújtott szándéknyilatkozattal kell jeleznie. A pártoló tagsági jogviszony a vagyoni hozzájárulás elfogadásáról szóló Elnökségi határozat alapján történő első vagyoni hozzájárulás befizetésével jön létre.

  1. Tiszteletbeli tagsági jogviszony keletkezése: Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet minden olyan természetes személy, aki a II. fejezetben meghatározott célok érdekében a rendes tagsági jogviszony keretein kívül szeretne tevékenykedni, és elfogadja az Egyesület Alapszabályát. A tiszteletbeli tagot bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a Küldöttgyűlés választja. A tiszteletbeli tagság a tiszteletbeli tag elfogadó nyilatkozatával jön létre.

 

  1. A tagsági jogviszony megszűnik:
  2. a tag kilépésével;
  3. a tag kizárásával;
  4. a tag halálával;
  5. a szakszervezet megszűnésével
  6. a pártoló tagsági jogviszony megszűnik a pártoló tag vagyoni hozzájárulásának megszüntetésével vagy a hozzájárulás Elnökség általi visszautasításával.
  7. a tiszteletbeli tagsági jogviszony megszűnik a tiszteletbeli tag e tisztségéről való lemondásával, vagy a tiszteletbeli tagság Küldöttgyűlés általi megszüntetésével. Erről a döntésről a tiszteletbeli tagot az egyesület képviselőjének írásban postai vagy elektronikus úton értesíteni kell.

 

  1. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségének címzett írásbeli nyilatkozattal bármikor indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
  2. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki a jelen Alapszabály rendelkezéseit vagy a Küldöttgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj fizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az Elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel- felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az Elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon írásban közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület küldöttgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A Küldöttgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A Küldöttgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti, és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

  1. Az egyesület tagja jogosult:
  2. az egyesület tevékenységében részt venni
  3. az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
  4. a küldöttgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a küldöttgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
  5. az egyesület irataiba betekinteni
  6. arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn, és két év egyesületi tagsággal rendelkezik.
  1. Az Egyesület tagjai jogaikat és kötelezettségeiket személyesen gyakorolják. A tagdíjat nem, vagy nem a küldöttgyűlés határozatának megfelelően fizető tagok csak a tagdíjhátralékuk kiegyenlítését követően gyakorolhatják a jogaikat.
  2. Az Egyesület szolgáltatásait a pártoló és tiszteletbeli tag kivételével valamennyi tag igénybe veheti. Tagdíjhátralék esetén a III. fejezet 7. pontjában leírtak az irányadóak.
  3. A tag „vis major” élethelyzetben rendkívüli segélyért folyamodhat az Egyesület elnökségéhez, mely saját hatáskörben eljárva – figyelembe véve az egyesület anyagi lehetőségeit- dönt erről, saját hatáskörben megalkotott és évente aktualizált szabályzat alapján.

 

  1. A tagok kötelezettségei

Az egyesület tagja:

  1. a) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
  2. b) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
  3. c) Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
  1. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A pártoló tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt vehet, és vezető tisztségviselővé nem választható. A pártoló tagnak nincs tagdíjfizetési kötelezettsége, és az Egyesület szolgáltatásait sem veheti igénybe.
  2. A tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésein tanácskozási joggal részt vehet, és vezető tisztségviselővé nem választható. A tiszteletbeli tagnak nincs tagdíjfizetési kötelezettsége, és az Egyesület szolgáltatásait sem veheti igénybe.

 

IV. fejezet

Az Egyesület szervezeti felépítése

 

1. Az Egyesület központi szervei:

  1. a) a Küldöttgyűlés;

 

  1. b) az Elnökség, amelynek tagjai:

az elnök

két alelnök

 

  1. c) a Felügyelőbizottság, amelynek tagjai:

az elnök

két tag

 

  1. Az egyesület helyi szerve: munkahelyi csoport

tisztségviselői: munkahelyi titkár

munkahelyi titkár helyettes

 

 

V. fejezet

Küldöttgyűlés

 

  1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés, amely a helyi szervek küldötteiből az Elnökség és a Felügyelőbizottság tagjaiból áll.

  2.A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. a) az alapszabály módosítása;
  2. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. c) a vezető tisztségviselők (az Elnökség tagjai), valamint a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásuknak a megállapítása; A Küldöttgyűlés az elnök díjazásának, költségtérítésének megállapítását átengedheti elnökségi hatáskörbe;
  4. d) az éves költségvetés elfogadása;
  5. e) az éves beszámoló – ezen belül az Elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – valamint a Felügyelőbizottság beszámolójának elfogadása;
  6. f) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  7. g) a tagdíj összegének megállapítása;
  8. h) a jelenlegi és a korábbi egyesületi tagok, az elnökségi és felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  9. i) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  10. j) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  11. k) a végelszámoló kijelölése;
  12. l) döntés mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a hatáskörébe utal.

 

  1. Az Elnökség, és a Felügyelőbizottság a Küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel.

 

  1. A Küldöttgyűlés összehívása:
  2. Az Elnök a Küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles összehívni (rendes küldöttgyűlés), elsődlegesen az egyesület székhelyére. A küldöttgyűlés napirendjét és helyszínét is tartalmazó meghívót a kitűzött időpont előtt 15 nappal e-mailben meg kell küldeni valamennyi küldöttnek, és közzé kell tenni az egyesület honlapján. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
  3. A küldöttgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a küldöttgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt küldöttgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
  4. A küldöttgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
  5. A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei a küldöttgyűlést összehívó Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik a kiegészítés indokolásával. Az elnök a napirend kiegészítése tárgyában 2 napon belül dönt. Az elnök a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az elnök a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy azt elutasítja, a Küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárultak.
  6. Az Elnök köteles a küldöttgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

– az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

– az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;

– az egyesület céljának elérése veszélybe került.

– Ezekben az esetekben az összehívott küldöttgyűlésen a küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

  1. Az Elnök rendkívüli Küldöttgyűlést is összehívhat. Az Elnök a rendkívüli Küldött­gyűlést köteles összehívni, ha azt a bíróság elrendelte, illetőleg ha ezt a küldöttek egy­harmada – az ok és cél megjelölésével – írásban kéri.

 

VI. fejezet

A Küldöttgyűlés határozathozatala

 

  1. A küldöttgyűlés a VI. 8. pontban rögzített kivétellel határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező küldötteknek a fele és még egy fő megjelent. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Határozatképtelenség esetén – az eredeti meghívóban a távolmaradás következményeire történő figyelmeztetéssel – tizenöt napon belül újabb küldöttgyűlést kell összehívni, amely azonos napirenddel, a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
  2. A küldöttgyűlésen az Elnök, vagy az általa kijelölt alelnök elnököl. A küldöttgyűlésen — a küldötteken kívül — részt vesznek a helyi és központi szervek tisztségviselői és az elnökség által meghívott pártoló és tiszteletbeli tagok is.
  3. A küldöttgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális létszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A küldöttgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot. A napirendi pontok megtárgyalása előtt levezető elnököt csak az elnök akadályoztatása esetén kell választani egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással.
  4. A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
  5. A szavazásra jogosult tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.
  6. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  7. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  8. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  9. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  10. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  11. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  12. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

  1. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  2. Az Egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  3. A Küldöttgyűlés határozatát az 7. és 8. pontokban rögzítetteken túlmenően egyszerű szótöbbséggel, az V. 2. e) pontjában meghatározott ügyben pedig kétharmados szótöbbséggel hozza.
  4. A Küldöttgyűlés határozatát nyílt szavazással hozza, kivéve a tisztségviselők megválasztását és visszahívását, amely esetekben a Küldöttgyűlés titkos szavazással dönt. Titkos szavazásról a jelenlévő küldöttek jogosultak egyszerű szótöbbséggel dönteni.

 

VII. fejezet

Az Elnökség

 

  1. Az Egyesület ügyintéző szerve a Küldöttgyűlés által öt évre választott, három főből álló Elnökség. Az Elnökség tagjai a Küldöttgyűlés által megválasztott elnök és a két alelnök.

 

  1. Az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői.

 

  1. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
  2. a) a megbízás időtartamának lejártával;
  3. b) visszahívással;
  4. c) lemondással;
  5. d) a vezető tisztségviselő halálával;
  6. e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  7. f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével;
  8. g) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével.

 

  1. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
  2. Az Egyesület vezető tisztségviselőivel szembeni követelmények és kizáró okok:
  3. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
  4. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
  5. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  6. Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll.
  7. Nem lehet vezető tisztségviselő, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  8. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

  1. Az egyesület vezető tisztségviselői:

 

Az egyesület elnöke:  (an: ,  szám alatti lakos)

Az elnökség tagjai:  alelnök (an.:  szám alatti lakos)

  alelnök (an.:  szám alatti lakos)

7. Az Egyesület képviselete és jegyzése:
  1. Az Egyesület törvényes képviseletét a vezető tisztségviselők (elnök, két alelnök) látják el.
  2. A vezető tisztségviselő képviseleti jogának terjedelme: általános
  3. A vezető tisztségviselő képviseleti joga gyakorlásának módja: önálló
  4. A szakszervezet jegyzése úgy történik, hogy a szakszervezet nevéhez a vezető tisztségviselő önállóan csatolja a névaláírását a hitelesített aláírási címpéldány vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás minta szerint.

 

  1. A Küldöttgyűlések közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Küldöttgyűlés hatáskörébe. Az Elnökség a döntéseiről, intézkedéseiről a következő Küldöttgyűlésen köteles beszámolni.

 

  1. Az Elnökség jogosult az Egyesület nevében – a Küldöttgyűlés, ill. a tagok tájékoztatása mellett – kötelezettségeket vállalni, jogokat szerezni.

 

  1. Az Elnökség minimum két tag jelenléte esetén határozatképes. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúan hozható határozat. Az Elnökség szükséghez képest – de legalább évente négyszer – tart ülést, melyet az elnök hív össze.

Az elnökségi ülés időpontját a napirend közlésével és a helyszín megjelölésével az Elnök az Egyesület honlapján köteles közzétenni, és az elnökség tagjainak, az elnökség munkáját segítő régiónként meghatározott szakértő tagoknak, a Felügyelőbizottság tagjainak, valamint a pártoló és tiszteletbeli tagoknak e-mail útján is megküldeni.

Az Elnökség ülésére az elnökség minden tagját a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább hét nap időköznek kell lennie. Az Elnökség jogosult bármely, a napirenden szereplő döntésében érintett személyt, szervet az ülésre külön meghívni.

 

  1. Az Elnökség jogosult az üléseit személyes részvétel helyett videokonferencia-beszélgetés keretében elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével megtartani oly módon, hogy az elnökség tagjai, és a tanácskozási joggal résztvevő régiós szakértők, Felügyelőbizottsági tagok, pártoló és tiszteletbeli tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartott elnökségi ülésről az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök készít írásbeli jegyzőkönyvet, amelyet az ülést követő 3 munkanapon belül e-mail útján megküld az elnökségi ülés résztvevőinek, akik közül megválasztott 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő további 3 munkanapon belül aláírják azt, és megküldik az Egyesület székhelyére, irattárba helyezés céljából.

 

  1. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntései érvényességéhez legalább 2 tag egyetértése szükséges. Döntéseit nyílt szavazással hozza.

 

  1. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
  2. az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  3. a beszámolók előkészítése és azoknak a küldöttgyűlés elé terjesztése;
  4. az éves költségvetés elkészítése és annak a küldöttgyűlés elé terjesztése;
  5. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  6. az elnök által összehívott küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; a küldöttek, az egyesület szerveinek, valamint a részvételre jogosult egyéb tagok (tiszteletbeli, pártoló és szakértő tagok) értesítése;
  7. részvétel a küldöttgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  8. a tagság nyilvántartása;
  9. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  10. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  11. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az törvényben előírt intézkedések megtétele; és
  12. a tag felvételéről való döntés;
  13. az ügyrendi határozatok meghozatala;
  14. az Alapszabályban nem nevesített bizottságok és munkacsoportok felállítása, egyedi megbízások adása;
  15. a Küldöttgyűlések elé kerülő előterjesztések, javaslatok, költségvetés tervezet és zárszámadás előkészítése, és a Küldöttgyűlés elé terjesztése;
  16. A fejezet 7. pontjában rögzített feltételek fennállása esetén a tag kizárásának kezdeményezése;
  17. az Egyesület gazdálkodásának és vagyonkezelésének irányítása és ellenőrzése, a megbízott elnökségi tag ezzel kapcsolatos feladatainak meghatározása;
  18. az Egyesület ügyrendjének jóváhagyása;
  19. az egyesület elnöke díjazásának, költségtérítésének megállapítása, amennyiben a küldöttgyűlés azt az elnökség hatáskörébe utalja;
  20. a segélyezési szabályzat megalkotása;
  21. A szakértők esetleges díjazásáról és költségtérítéséről az Elnökség jogosult dönteni.
  22. Az Elnökség nyilvántartja a munkahelyi csoportokat és a küldötteket.

 

  1. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  2. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
  3. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  4. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  5. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  6. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  7. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

  1. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzététellel egyidejűleg.

 

16.     A vezető tisztségviselő felelőssége:

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel.

 

 

    VIII. fejezet

                 Az Egyesület elnöke

  1. Az Egyesület elnöke csak olyan –legalább 2 éves tagsági jogviszonnyal rendelkező tag lehet, aki politikai pártban tisztséget nem tölt be.

 

  1. Összehívja a Küldöttgyűlést és az elnökségi ülést, azokon elnököl.

 

  1. Felelős a vezető szervek által kiadott határozatok végrehajtásáért, az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításáért.

 

  1. Ellátja az Egyesület képviseletét.

 

  1. Az elnök feladata különösen:
  2. a) az alapszabályszerű működés biztosítása;
  3. b) a Küldöttgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok végrehajtásá­nak szervezése, koordinálása;
  4. c) az ügyvitel munkájának irányítása;
  5. d) határozattervezetek elkészítése;
  6. e) a gazdálkodás és vagyonkezelés irányítása és ellenőrzése;
  7. a költségvetésben jóváhagyott összegek utalványozása
  8. az elnök speciális kérdésekben megbízhat szakembert az ügy elintézésével és képviseletével, de a felelős továbbra is az elnök marad;
  9. az elnököt akadályoztatása esetén az alelnökök helyettesítik, az alelnökök e minőségükben az elnököt megillető összes jogot gyakorolják;

 

 

 

  1. fejezet

Az egyesület alelnökei

 

  1. Az Egyesület alelnökei csak olyan –legalább 2 éves tagsági jogviszonnyal rendelkező tagok lehetnek, akik politikai pártban tisztséget nem töltenek be.
  2. Akadályoztatása esetén helyettesítik az elnököt.
  3. Összehangolják az elnökségi tagok munkáját.
  4. Kapcsolatot tartanak a honlap szerkesztőivel, üzemeltetőivel.
  5. Segítik a regionális feladatok elvégzését.
  6. Kötelesek részt venni az elnökségi üléseken valamint a Küldöttgyűlése.

 

  1. fejezet
Tisztségviselői funkció keletkezése, megszűnése

 

  1. Az Egyesületi tisztségviselők funkciója a megválasztással jön létre.

 

  1. Az Egyesület tisztségviselőinek funkciója megszűnik
  2. a) a tagság megszűnésével,
  3. b) lemondással,
  4. visszahívással,
  5. a tisztségviselő halálával,
  6. az Egyesület megszűnésével.

 

XI. fejezet

A Felügyelőbizottság

 

  1. A Felügyelőbizottság három tagból áll, akiket a Küldöttgyűlés titkos szavazással öt évi időtartamra választ. A Felügyelőbizottság tagjai megbízatásuk ideje alatt az egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be.
  2. A Felügyelőbizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.
  3. a) A Felügyelőbizottság ellenőrzi az egyesület gazdálkodását, vagyon- és pénzkezelését. Az Elnökség, vagy az Egyesület Elnöke kérésére soron kívüli vizsgálatokat is végez.
  4. b) Megvizsgálja az évi zárszámadást és a következő évi költségvetés előirányzatát.
  5. c) Működéséről a küldöttgyűlésnek köteles beszámolni.
  6. d) A Felügyelőbizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az Elnökség, illetőleg az Egyesület bármely más szervének ülésein.
  7. e) A Felügyelőbizottság a Küldöttgyűlés összehívását megelőzően ellenőrzi a munkahelyi csoportok és a küldöttek létszámát.
  8. A Felügyelőbizottság az ügyrendjét maga határozza meg.
  9. A Felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
  10. Nem lehet a Felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület vezető tisztségviselője.
  11. A Felügyelőbizottság szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik. A Felügyelőbizottság üléseit legalább 8 nappal az ülést megelőzően a felügyelőbizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott tag hívja össze a napirendi pontok megjelölésével, a felügyelőbizottsági tagok elektronikus levelezési címére történő kézbesítéssel, azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

    A Felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha legalább két tag jelen van. Két tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat. Egyéb esetben a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelőbizottság határozatait nyílt szavazás útján hozza meg.

  1. A Felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. 8. A Felügyelőbizottság tagjai az Egyesület ügyvezetésétől az Elnökségtől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
  2. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Egyesület Elnökéhez kell intéznie.
  3. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel szemben.

 

   XII. fejezet
Munkahelyi csoport, Szakmai csoport

 

  1. Az Egyesület felépítésének alapegysége a munkahelyi csoport, és a szakmai csoport, amelyek a tagjaik érdekében – a választott titkáron keresztül – léphetnek fel a munkáltatóval szemben.
  2. Önálló munkahelyi csoport akkor hozható létre, ha az adott munkahelyen legalább 5 fő szakszervezet tag dolgozik, és írásban bejelentik a csoport megalakítását az Elnökségnek. A munkahelyi csoport feladata a különböző munkavállalói érdekcsoportok álláspontjának kialakítása és továbbítása az Elnökség felé, valamint a helyi érdekképviseleti feladatok ellátása.

 

  1. Egy munkahelyen csak egy csoport alakítható. Ha vannak olyan munkahelyek, ahol a taglétszám nem éri el az 5 főt, úgy a különböző munkahelyeken nyilvántartott tagokat össze lehet vonni, és így a tagok közösen alakíthatnak munkahelyi csoportot, vagy csatlakozhatnak más csoportokhoz is.
  2. Szakmai csoportot az azonos szakmában dolgozó szakszervezeti tagok regionális alapon hozhatják létre olyan területeken, ahol a sok különböző munkáltatóhoz tartozás miatt a kollektív képviselet másképp nem valósítható meg, de a tagok érdekvédelme szempontjából szükséges. A szakmai csoportot a regionális titkárok szervezik és képviselik.
  3. Minden tagnak a belépéstől kezdve részt kell vennie a munkahelyi csoport vagy a szakmai csoport munkájában, ha működik ilyen az adott munkahelyen.
  4. Minden munkahelyi csoport és minden szakmai csoport 60 fő tagságig egy küldöttet, 61-120 fő tagság után további egy küldöttet és 121 és 180 fő tagság között újabb egy küldöttet választhat a Küldöttgyűlésbe, ahol minden küldöttnek egy szavazata van.
  5. A munkahelyi csoport és szakmai csoport szervezeti és működési szabályzatát a csoportok önállóan határozhatják meg. A működési rend kialakításánál azonban figyelembe kell venni, hogy a titkár megválasztása és visszahívása csak titkos szavazással történhet, amelyhez a csoport tagjainak fele és még egy főnek az egyetértése szükséges. A munkahelyi csoport által elfogadott szervezeti és működési szabályzat egy példányát át kell adni az Elnökségnek. A munkahelyi csoportot és a szakmai csoportot az Elnökségi üléseken a titkár képviseli.
  6. A titkár megbízatása öt évre szól.
  7. A munkahelyi vagy szakmai csoportgyűlést a titkár, vagy a csoporttagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban hívja össze. Amennyiben a munkahelyi csoport tagjai elégedetlenek a titkár érdekképviseleti tevékenységével, úgy jogosultak a titkárt tisztségéből visszahívni a megbízatás lejárta előtt, és új titkárt választani.
  8. A munkahelyi csoport határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A munkahelyi csoportgyűlés határozatképes, ha azon a csoporttagok fele és még egy fő megjelent, illetve ha a megjelent tagok száma nem éri el a határozatképességhez szükséges mértéket, úgy 15 napon belül a csoportgyűlést változatlan napirenddel újra össze kell hívni, ekkor a megjelentek számától függetlenül a munkahelyi vagy szakmai csoportgyűlés határozatképesnek nyilvánítható.
  9. A munkahelyi csoport nem önálló jogi személy, saját vagyonnal nem rendelkezik, a csoport tagja, illetve titkára nem járhat el az Egyesület képviseletében, a munkahelyi csoport az Elnökség irányítása alatt működik.
  10. A munkahelyi vagy szakmai csoportok megalakulásáról a titkárok a jegyzőkönyv megküldésével értesítik az Elnökséget, amely nyilvántartja azokat. A titkárok a választásról felvett jegyzőkönyv egy példányának megküldésével tájékoztatják a megválasztott küldött személyéről, elérhetőségéről, e-mail címéről az Elnökséget.
  11. A munkahelyi vagy szakmai csoport megszűnik, ha tagjainak száma öt fő alá csökken.

 

 

XIII. fejezet
Titkár, titkárhelyettes

 

  1. A titkár – akadályoztatása esetén a titkárhelyettes – a munkahelyi csoport vagy szakmai csoport által választott tisztségviselő, aki a helyi ügyekben jogosult és köteles képviselni a munkahelyi vagy szakmai csoport tagjait a munkáltatóval szemben és az Elnökségben.

 

  1. A titkár – akadályoztatása esetén a titkárhelyettes -önállóan képviseli a csoport tagjait mindazon ügyekben, amelyek csak az adott csoport tagságát érintik.

 

  1. A tagság más csoportjait is érintő ügyekben történő állásfoglalás előtt a titkárok kötelesek kikérni az Elnökség véleményét. Az Elnökség döntését követően a titkárok kötelesek a döntésnek megfelelő álláspontot képviselni.

 

  1. A titkár- akadályoztatása esetén a titkárhelyettes – jogosult tanácskozási joggal részt venni az Elnökség ülésein.
  2. A titkár és a titkárhelyettes kötelesek a munkahelyi csoport tagjait információval ellátni a szakszervezet ügyeiről, a döntésre kerülő témákról és a hozott határozatokról.

 

  1. A titkárt akadályoztatása esetén a titkárhelyettes képviseli.

 

                      

 

 XIV. fejezet
Az Egyesület gazdálkodása
  1. Az Egyesület működéséhez szükséges anyagi fedezet az alábbiakból tevődik össze:
  2. a) a tagok által fizetett tagdíjak;
  3. b) az általa szervezett rendezvények bevétele;
  4. c) felajánlások, hozzájárulások, támogatások;
  5. d) pályázati bevételek;
  6. e) egyéb bevételek;

 

  1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban álló tagok mindenkori bruttó garantált bérminimumának 0,7 %-a, amelyet havonta utólag bérjegyzéken történő levonás útján, vagy közvetlenül az egyesület házipénztárába történő befizetéssel, vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalással kell megfizetni.
  2. A nyugdíjban, valamint CSED, GYED, GYES ellátásban részesülő tagok tagdíja a 2. pontban meghatározott összeg 30 %-a, amelyet a 2. pontban meghatározott módon kell megfizetni.
  3. Az Egyesület költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű és a mindenkor hatályos pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért az elnök a felelős.
  4. 5. Az Egyesület csak az Alapszabályban meghatározott egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
  5. Az Egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
  6. A szakszervezeti alapfunkció része az egymás iránti szolidaritás, amelynek keretében a következő önsegélyező feladatokat is ellátja.
    1. a) Házastárs, vagy egyenesági rokon részére temetési segélyt folyósít a tag halála esetén, ill. a tag közeli hozzátartozója eltemetése esetén. Mértékét a Küldöttgyűlés állapítja meg.
    2. b) Tagjai számára gyermekszületés esetén szociális segély nyújt.
    3. c) Tagjai számára a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben felsorolt ellátásokat kiegészítő juttatásokat nyújthat.
    4. d) Tagjait rá-szorultsági alapon átmeneti visszatérítéses támogatásban részesítheti,
    5. e) Üdültetési tevékenységet végezhet.

 

  1. A szakszervezet célkitűzésének megvalósítását szolgáló tevékenységként végezzük:
    1. A szakszervezet tulajdonát képező (Budapest, Orczy u. 27.sz.) lakás üzemeltetését, hasznosítását.
    2. A szakszervezet tulajdonát képező irodagépek hasznosítását, bérbeadását.

 

 

 

  1. fejezet

Az Egyesület megszűnése

 

  1. Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.
  2. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnik:
  3. a) ha a Küldöttgyűlés a szavazati joggal rendelkező küldöttek háromnegyedes szótöbbségével az egyesület megszűnéséről határoz;
  4. b) az egyesület megvalósította a célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  5. c) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.
  6. d) a bíróság a feloszlatását mondja ki;
  7. e) törvényességi felügyeleti eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti, vagy megszűnését állapítja meg.

 

XVI. fejezet

Záró rendelkezések

 

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), valamint az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvény (Ectv.), illetve a civil szervezetekre vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

A jelen Alapszabályt az A.T.SZ.  Koordinációs Tanácsa 2019. november 04. napján fogadta el, és az elfogadás napján lép hatályba.  Az Alapszabály 2019. november hó 04. napján módosított részei dőlt betűvel szerepelnek.

 

Miskolc, 2019. november 04.

PH.

elnök

 

Záradék:

Alulírott dr. Kónya Zsuzsanna Terézia 3527 Miskolc, Kandó tér 1-3. I/128 szám alatti székhelyű ügyvéd igazolom, hogy az Autonóm Területi Szakszervezet Alapszabályának egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

Miskolc, 2019. november 04. napján

„Ellenjegyzem”

 

  1. Kónya Zsuzsanna Terézia

ügyvéd